Nem hisszük el, hogy már Ő is…! Ma reggelre örökre lehunyta szemeit a Kossuth díjas hatalmas színművészünk 🖤🕯
Mély megrendüléssel értesült az ország a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színészóriás, Király Levente haláláról, aki 87 éves korában hunyt el. 2006-ban választották a Nemzet Színészei közé, és 55 éven át volt a Szegedi Nemzeti Színház meghatározó tagja. Szeged Önkormányzata és Botka László polgármester gyászolják a város díszpolgárát és a színház örökös tagját.
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata saját halottjának tekinti Király Leventét, és a családdal egyeztetve intézkedik a temetéséről. Király Levente 1937-ben született Budapesten. 1959-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, és még ugyanebben az évben csatlakozott a Szegedi Nemzeti Színházhoz. A szeged.hu emlékezése szerint hamar megszerette egymást a színművész és a város, Király Levente pedig a színház prózai tagozatának vezető művésze lett. Pályája során számos ikonikus szerepet formált meg..
Kezdetben klasszikus nagyoperettek táncoskomikusi szerepeiben aratott sikereket, később pedig a világirodalom nagy klasszikusainak karakterszerepeit játszotta el. Emlékezetes alakításai közé tartozik Mercutio a “Rómeó és Júliából”, Falstaff a “IV. Henrikből” és Figaro Beaumarchais darabjából. Leginkább azonban Tevje szerepével azonosították, amelyet a “Hegedűs a háztetőn” című musicalben alakított.
Ezzel a szereppel nemcsak itthon, hanem a társulat Monte-Carlo-i vendégjátékán is óriási sikert aratott. Király Levente nemcsak a színpadon, hanem a filmvásznon is maradandót alkotott. Számos magyar filmben játszott jelentős szerepet, és gyakran fellépett budapesti társulatoknál is vendégként. A Szegedi Szabadtéri Játékokon is emlékezetes alakításokat nyújtott, többek között a “Cyrano de Bergerac” és a “La Mancha lovagja” előadásokban.
Király Levente távozásával Szeged egy legendát veszített el, aki több mint fél évszázadon át formálta és gazdagította a város kulturális életét. Munkássága és elhivatottsága nemcsak a színház, hanem az egész magyar művészeti közösség számára példaértékű. Emlékét és örökségét a színházi világ, a kollégák és a közönség is örökké őrizni fogják.